TARTSD NAPRAKÉSZEN TUDÁSODAT!

Fitness Trend Magazin

Stroke járvány fenyeget

Stroke járvány fenyeget

Természetesen mindenki tudja, hogy nem kaphatjuk el egymástól a stroke-ot, mégis mint egy ragály, óriási mértékben terjed és pusztít világszerte. Még annak ellenére is, hogy a hozzá vezető útra lépésről lépésre mi magunk rakjuk le a köveket. A kiváltó okokon 90%-ban változtatni lehetne szakemberek segítségével, 74%-ban pedig teljesen az egyén viselkedésén múlik. Egészség vonatkozású viselkedésünket a „Life’s Simple 7”, azaz hét rizikófaktor határozza meg: az étkezés minősége, a fizikai aktivitás, a testsúly, a vérnyomás, a koleszterinszint, a vércukorérték és a dohányzás. Az utóbbi években világszerte sokan vizsgálták célzottan a fizikai aktivitás, a kardiorespiratórikus teljesítőképesség szerepét a stroke prevenciójában, most ezek eredményeiből adunk egy kis ízelítőt.

Először fontos tisztázni, mit jelent a stroke, hogyan ismerhetjük fel, vannak-e előjelei. Sokan csak agyvérzésként emlegetik, holott valójában két fajtája létezik, és éppen a vérzéses, azaz amikor egy agyi ér megreped, a ritkább. Gyakoribb az iszkémiás stroke (agyi infarktus), amikor a véráramlás útja akadályozott például érelmeszesedés miatt, vagy teljes érelzáródás következik be az érfalról leszakadó vérrög miatt, s így az agy egyes területei véráramlás híján elhalnak. Minél több kockázati tényező (lásd Life’s Simple 7) áll fenn párhuzamosan, annál nagyobb a szélütés esélye.

1998-ban az Egyesült Királyságban alkották meg a F.A.S.T. mozaikszót, melyet a mentőszolgálat képzési csomagjába is beillesztettek, hogy könnyebb legyen a stroke tüneteit memorizálni, ezáltal gyorsabban felismerjék a vészhelyzetet. A fast szó már önmagában is arra utal, hogy sürgős segítségre van szükség, mozaikszóként pedig jelentése:

  • F - Facial weakness (arcizmok gyengesége),
  • A - Arm weakness (kar elgyengülése),
  • S - Speech problems (beszédzavarok),
  • T - Time to call 911 (ideje hívni a 911-et).

Később, egy 2017-es tanulmányban felülvizsgáltak 736 iszkémiás stroke esetet és bebizonyították, nem elégséges csupán ezt a 4 jelet keresni, mivel 14,1%-nál, azaz 104 esetben nem voltak FAST tünetei a stroke-on átesetteknek. A BE-FAST (azaz légy gyors) mozaikszó két kiegészítést tartalmaz: B, mint Balance (egyensúly, azaz annak elvesztése, elbizonytalanodása) és E, mint Eyes (szem, ami a látászavar felismerésére hívja fel a figyelmet). Ezeket a tüneteket is vizsgálva ugyanannál a 736 betegnél 14,1%-ról 4,4%-ra csökkent a fel nem ismert esetek száma.

stroke-jarvany-fenyeget

A rendszeres testmozgás csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek, köztük a stroke kockázatát, mivel növeli a kardiorespiratórikus fittséget, az aerob kapacitást. Utóbbi mérésére különböző módszereket alkalmaznak a rehabilitációban; a hatperces gyaloglástávot, az egészséges népesség körében a Cooper-tesztet (12 perces futástáv, idősebbeknél 12 perces gyaloglástáv) és más teljesítménypróbákat. A populáció tanulmányokban kérdőívvel mérik fel a fizikai aktivitás mértékét, s mivel ismert az egyes tevékenységek oxigénigénye, könnyen kiszámítható a napi és heti fizikai igénybevétel során felhasznált oxigén mértéke. Ugyanez a nyugalmi O2-igény (1 MET = 3,5 ml oxigén/kg/perc) x-szeresével is kifejezhető, illetve napjainkban már a testen, ruházaton viselt érzékelők jelei adják a legpontosabb információt a mozgásról és az élettani jellemzőkről.

Magas kardiorespiratórikus fittség esetén közel harmadával csökken a stroke előfordulása! A WHO ajánlása szerint mindenkinek hetente legalább 150-300 percnyi közepesen meglihegtető fizikai tevékenységet kellene végeznie ahhoz, hogy nem csak a stroke, de általánosságban a leggyakoribb krónikus betegségek ellen is bizonyos fokú védelmet szerezzen. Ez a típusú mozgás kiváltható fele ennyi idejű intenzívebb, erősen meglihegtető tevékenységgel, ami mellett rezisztenciagyakorlatokra is szükség van, különösen a stroke-on átesettek körében. Ideális esetben a hét 3–5 napjára elosztva 30-60 perces közepes vagy lendületes testmozgással érjük el a heti 150-300 percet. Nemek szerint is differenciáltak a kutatásokban: a férfiakat az intenzívebb, a nőket a kevésbé lendületes mozgás, például a gyaloglás védi jobban.

Hogy a stroke második leggyakoribb oka a magas vérnyomás után a fizikai inaktivitás, csak az utóbbi két évtizedben vált bizonyossá. Kínai kutatók 409 340 gyógyszerrel kezelt magas vérnyomásos személy kórtörténetét tanulmányozták. A gyógykezelés közben 23 894 stroke történt, a magas fittségűek viszont 42%-kal kevesebb gutaütést szenvedtek el, mint az alacsony edzettségűek. Alcsoportokra lebontva kitűnt, hogy a jó aerob kapacitással rendelkezők között 29%-kal volt kisebb az esély az iszkémiás stroke-ra és 31%-kal kevesebb az agyvérzésre. Minden 1 MET-tel nagyobb fittség 15%-kal növeli annak az esélyét, hogy elkerüljön minket a stroke!

A dallasi Cooper Intézet az 1970-es évektől végez menedzserszűréseket, melyek részeként Balke-protokoll szerinti terhelést is alkalmaznak futószalagon (ekkor a terhelést a meredekség növelésével érik el). A közel 130 000 hajdan megvizsgált személy nyomon követése egyedülálló tanulságok levonását tette lehetővé. A Balke-protokoll szerint végzett futószalag-terhelés idejével jellemzett magasabb fittségűek között a stroke miatti kórházi ápolás kisebb számban fordult elő. A Cooper Intézetben menedzserszűrésen részt vett személyeket a Medicare biztosította, így egészségtörténetük pontosan adminisztrált, jól követhető. A storke-ot elszenvedők között, akiknek a kardiorespiratórikus fittsége nagyobb volt az 1940–1950-es években, ráadásul a többi rizikófaktortól függetlenül, sokkal ritkábban kaptak agyvérzést vagy agyi infarktust. A Life’s Simple 7 mutató ideális szinten tartásával, amelynek része a fizikai aktivitás is, a halálozás esélye 45%-kal, a stroke-é 69%-kal csökken!

Akkor sem késő elkezdeni egy aktívabb életmódot, ha már bekövetkezik a baj, sőt: a stroke-osok esetében a mozgásprogram legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés és az egészséges étkezés. A betegek fittsége az elvégzett edzéssel arányosan javul, megfelelő mozgásprogrammal nemcsak felgyorsítható a rehabilitáció, de a javulás mértéke is jelentősebb lehet. Minden esetben terhelés-orvostani vizsgálaton kell részt venni és annak alapján építhető fel az egyénre szabott rehabilitációs program.

A stroke után sokaknál tipikus tünet a tartós, krónikus fáradtság, ezért még jellemzőbb körükben a fizikai inaktivitás, mint betegségük előtt. Ez állóképességi és erőedzéssel ellensúlyozandó, amit be kell építeni a gyógyítás menetébe és muszáj mérsékelni a mindennapos ülő életvitelt is. A javasolt aerob edzésprogram része lehet a nagy izomcsoportok átmozgatása gyaloglással, (szoba)biciklizéssel, sztepperrel, úszással, evezős ergométerrel. Ajánlott a gimnasztika, a Pilates, a ház körüli teendők és kerti munkák végzése vagy akár a tánc. Az önálló mozgás és mozogni vágyás elérése a cél, illetve a heti 300 perc edzéstartam megvalósulása. A stroke utáni egyensúlyvesztés miatt nagyobb az elesés veszélye, ami vízben végzett edzésnél elkerülhető. A különböző stabilitási indexek és a járássebesség mérése egyaránt a vízben végrehajtott gyakorlatok előnyére mutatott rá. Érdemes ezért ugyanazt a mozgást vízben és szárazföldön is gyakorolni heti háromszor hat héten át.

Erőfejlesztésnél a metabolikusan aktív izomtömeg fenntartása és növelése a cél. Ezt úgy érhetjük el, ha a nagy izomcsoportokra koncentrálva – alsó végtag, karok, hasizmok, hátizomzat – adunk 8–10 féle gyakorlatot, amelyeket 10–15 ismétlésszámmal végez el kliensünk háromszor. Hetente 2–3 alkalommal, de minden edzés bemelegítésekor és levezetésekor is érdemes ezekre a gyakorlatokra visszatérni 3-10 ismétlésszámmal. Saját testsúllyal, súlyzókkal vagy gumiszalagokkal folyhat a munka.

A nyúlékonyság megtartása és javítása is igen fontos a hétköznapi mozgások kivitelezésének – főként a járás – biztonsága és a kontraktúrák elkerülése érdekében. Erre irányuló gyakorlatokat is építsünk be a stroke-on átesettek mozgásprogramjába, amiket aztán minden egyéb edzés előtt illetve után néhány percig gyakoroljanak. Rezisztenciaedzésekkel együtt is végezhetők a mozgás összerendezésére és az egyensúlyfejlesztésére irányuló gyakorlatok.

Érdemes minél több választási lehetőségek adni, minél színesebb mozgásprogramot felvázolni a stroke után sokszor motivációt vesztett kliensek számára. Például ma már sok játszótér kínál felnőttek által is használható tornaeszközöket, vannak szabadtéri fitness parkok, előnyös a tánc is, mivel nem csupán szórakoztató, de igen összetett mozgáskoordinációt kíván. Javasoljuk nekik, hogy használják ki a mindennapi élet adta mozgáslehetőségeket; járjanak biciklivel vagy gyalog, kerüljék a lift használatát. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy fizikai aktivitással a szellemi, kognitív képességeiket is óvni tudják.

Az edzés intenzitás meghatározásakor a pulzustartalék (a nyugalmi és a maximális pulzus különbsége) 50-80 – vagy tünet határolta – százalékával kalkulálhatunk. A talk test (csevely-próba) is segítséget nyújt. Az első küszöb, amikor már nehezített a beszéd teljes mondatokban, a második küszöb, amikor már csak tőmondatokban válaszolnak. Ezeknél intenzívebb testmozgásra nincs szükség a rehabilitációban, hiszen az már átmegy az anaerob energianyerés fokozódásába. Bármely tünet (pl. légszomj, szédülés, aritmia) esetén 10 pulzusütéssel alacsonyabb intenzitásig terheljünk csak, pacemakerrel rendelkező kliensek esetében pedig 20 pulzusütéssel legyen alacsonyabb ez a határ. Fontos a vérnyomás optimális szinten tartása végig a fizikai aktivitás alatt, kövessük a kezelőorvos tanácsait ennek kapcsán is! A mindenkinek általánosságban javasolt testmozgások egy stroke-on átesett vendégnél módosulhatnak, ilyenkor még inkább fontos az egyénre szabott és jól kontrollált edzés.

Hiába tudjuk a receptet, az Amerikai Egyesült Államokban a 2020. évi egészségi statisztikai adatok szerint évi közel 800 000 halálozás – azaz négypercenként egy – a stroke következménye. Európában évi 1,1–1,5 millió személy szenvedi el a négyötödében iszkémiás stroke-ot. Mivel Európa idősödik, ez a szám drámaian nőhet a közeljövőben. A kórházi ápolás, a visszatérő stroke, a dementia, a depresszió, a mozgáskorlátozottság hatalmas anyagi terhet jelent társadalmunkra. Hogy ezt a borús jövőt elkerüljük, személyi edzőként az elsődleges prevencióban, medical fitness szakemberként pedig a másodlagos prevencióban és a rehabilitációban lesz egyre fontosabb a szerepünk.

Szakirodalom:

  • Apor P. Stroke és a cardiorespiratoricus fittség. Orvosi Hetilap 2021; 162(39): 1567–1572.
  • Mead G, Bernhard J, Kwakkel G. Stroke: physical fitness, exercise, and fatigue. Stroke Res Treat. 2012; 2012: 632531.
  • Vellipuram AR, Rodriguez G, Rawla P, et al. Lifestyle interventions to prevent cardiovascular events after stroke and transient ischemic attack. Curr Cardiol Rep. 2019; 21: 44.

A cikket Bajkay Ágnes újságíró (PPKE BTK), gyógytornász (SE-ETK), személyi edző (IWI), tudománykommunikációs szakember (ELTE TTK) írta.


Hasonló színvonalas, szakmai tartalmakért látogass el az IWIREPs oldalára!

IWI Nemzetközi Fitnesziskola - Fitnesz szakmai képzések Budapesten, vidéken és online. Személyi edző, Fitness instruktor, Csoportos Fitness instruktor, Sportoktató, erőnléti és rehabilitációs képzések, NASM tanfolyamok, továbbképzések, akkreditált workshopok. Egyszerű jelentkezés!
Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!

Solutions

FACEBOOK

iwireps